Még tavaly 2011 márciúsában megfogalmazódott bennem az ötlet, hogy ki kellene
probálni a lékhorgászatot, mivel elég sok horgászt láttam a Helsinki közeli öblökön. Sajnáltam a pénzt egy lékfuróra és nem ismertem senkit akinek lenne kölcsön ezért az akkor elmaradt.
Szerencsére az év folyamán több horgásszal is beszéltem és egyikük emlitette, hogy neki van fúroja. Ezt jól meg is jegyeztem és meg is kértem, hogy most 2012 márciúsában menjünk és probálkozzunk.
Előtte elolvastam egy pár magyar írást ebben a témában a netről amiben felhívták a figyelmet a minimális 10cm vastagságú jégre illetve a boltokban itt Finnországban kapható egy speciális beszakadt jégből való kimászásra alkalmas valamit, amiről inkább felteszek egy képet minthogy megpróbáljam leírni mi is ez.
Egy szombati napra esett a választás, az időjárás meglepően jóra sikeredett: itt nem szikrázó napsütésre kell gondolni, hanem inkább egy kellemes 1-2 fok körüli hőmérsékletre, valamint - ami nagyon kellemesen érintett: szélcsendre. Espoo lahti lett a pontos célpont, mivel a horgásztársamnak itt volt helyismerete a nyári horgászatokból. A lékfúrás a remek fúróval könnyen ment, a biztonságunk sem volt kérdéses mivel kb. fél méteres jégpáncélt kellett leküzdeni.
A horgászatot csontival kezdetem amire hamarosan ki is jött első lékből fogott halam: egy bodorka.
Kaptam is az alkalmon és a bodorkából azonnal csalihal lett és ment is vissza a lékbe. A társaimmal együtt műcsalival is próbálkoztunk, de sajnos a kapás elmaradt. A bodorka sem vonzotta a várva várt csukát, így a horgászat végén egy kis sérüléssel a hátán, de vissza lett engedve a jeges vízbe.
A horgásztársamnak egy bolti halszelettel sikerült kifognia a horgászat legnagyobb halát egy méretesebb sügért. Sajnos ez volt a útolsó hal, ennek ellenére remekül szórakoztunk.
