Felhasználva a húsvéti szabadnapokat elindultam első horgásztúrámra. Első utam a Helsinki közelében lévő, pontosabban Helsinki határának tekinthető Gallen-kallelan tengeri öbölhöz vezetett. Erre az időszakra inkább tengeri szakaszokat szerettem volna megnézni, mivel itt nagyobb esélyt láttam arra, hogy kifagyva fogom találni a helyet.
A helyszínre a könnyű megközelítés illetve ajánlás alapján is esett a választásom. Amint a következő képen látható eléggé bűvészkedni kellett, hogy a jégtáblák közé sikerüljön bejuttatni a csalit. Elsőként a kis középső szigeten vertünk tanyát, szerencsére a családnak is akadt némi szórakozási lehetőség a környék gyakorlatilag szabadidő parkként működik, sportolási, sétálási lehetőségeket kínálva.
Mivel a part közeli víz mélysége 10-15cm között változott először távdobásos fenekezés mellett döntöttem, amire a bojlis felszerelésem volt hasznomra, illetve az itt megszerzett dobó tapasztalat amivel úgy 100 méterre könnyen be tudtam juttatni a csalit ami egy keszegező 8-as horgon lévő csonti kupac volt. A jégtáblák zajlása miatt más módszert nem igazán lehetett kipróbálni és minden dobásnál ügyeskedni kellett, hogy vízre és ne jégre essen az ólom.
Később kimentem a kis szigeteket összekötő gyaloghídra onnan már pergetni is lehetett a víz elég mély volt azon a szakaszon. Ez sem hozta meg a várt eredményt.
Még aznap átmentünk a családdal egy másik helyre ez a Matinkylä-i Uimaranta fürdőhely.
Itt találtam egy kiugró fürdő pontont amiről remekül lehetett horgászni.
Itt több irányba is lehetett horgászni. Mindenfélét kipróbáltam pergettem, csontiztam, úszóztam, de továbbra sem sikerült semmit se a horogra csalni. Ezzel telt az első nap, illetve otthon a nap végén böngésztem a térképet hol találhatnék jobb helyett.
Egy délre eső tengeröblöt választottam:
A hely nagyon biztató volt mivel velem szemben három másik horgász probálkozott látszólag kevés sikerrel. A táj szépsége viszont kárpótolt az itt elszenvedett verességért is.
Itt főleg pergetéssel próbálkoztam, eredménytelenül, a túloldalon legyezéssel is probálkozott az egyik horgász. A szemben lévők hamarosan továbbálltak nekem a mozgásterem a család mozgásteréhez volt kötve - magyarul helyben maradtam.
Ez a nap is hal nélkül telt, a nap érdekessége két finnhez kötődik akik akkor szóltak hozzám amikor visszaérkeztünk parkoló autónkhoz. Még élénken élt emlékezetemben a nemrég kifizetett 80 euro parkolási bírság, úgyhogy meglehetősen bizalmatlanul kértem meg őket ékes finn nyelven, hogy beszéljenek angolul. A kérdésük a következő volt: fogtam-e valami halat? Jobban örültem volna egy újabb bírságnak.
